A 21. századot az információ korának nevezzük. Korábban soha nem látott információmennyiség érhető el egy olyan apró készülékről, ami ráadásul szinte mindenki zsebében megtalálható.
Az információ pedig egyet jelent a tartalommal. Nem hiába vált az egyik legfontosabb készséggé a tartalomgyártás, azaz a tartalommarketing.
Azonban – az információáradat miatt – ma már nem a mennyiség számít, hanem a minőség, hiszen napról-napra egyre nehezebb kiemelkedni a mezőnyből.
Lezárult ugyanis az aranykorszak, amikor az alkotással gyakorlatilag “feltöltöttük” az internetet tartalommal. Ma már szinte mindenre megtalálhatjuk a választ valamilyen formában, ezért az olyan tanácsok, mint a “publikálj rendszeresen” elkezdték értelmüket veszteni.
Kijelenthető, hogy az emberek nem friss tartalmat akarnak, hanem olyat, ami választ ad a kérdéseikre, jó érzéssel tölti el a lelküket, vagy valamilyen módon hozzásegíti őket a céljaik eléréséhez.
A tartalommarketing fő célja tehát a mennyiségről a minőségre tolódott át.
A kérdés már csak, hogy miként gyárthatunk minőségi tartalmat?
A tartalomgyártás legfontosabb kategóriái
Globálisan:
- 500 órányi Youtube videó,
- 2 millió WordPress blogcikk,
- és fél millió új weboldal keletkezik
… naponta!
Ahhoz, hogy a tartalmaink ki tudjanak emelkedni a mezőnyből, ki kell találnunk, hogy mitől lesznek jobbak, mint a többi elérhető alternatíva.
Ekkor a legtöbben azt kérdezik maguktól, hogy: “miként gyártsak jobb tartalmat?”
Válaszként olyan általános tanácsokat kapnak, hogy “publikáljanak rendszeresen”, vagy válasszanak ki egy éppen jól futó tartalom formátumot.
Rengetegféle tartalom formátum létezik:
- Cikkek
- Videók
- Podcastok
- Infografikák
- Letölthető PDF-ek
- Stb.
Ezzel azonban még nem vagyunk beljebb. A probléma az, hogy a válasz nem magában a tartalomban keresendő, hanem valami sokkal univerzálisabb dologban: az emberi agyban.
Ahhoz ugyanis, hogy kiváló tartalmat gyárthassunk, az emberi agy alapvető szükségleteit kell kielégítenünk.
Ez a szükséglet pedig leggyakrabban csupán két dolgot akar egy tartalomtól:
- Hasznosság,
- Vagy szórakoztatás
A tartalmat, így annak formátumát is ezekhez az emberi igényekhez kell igazítanunk, ugyanis ha a tartalomgyártás célja az edukáció, akkor jellemzően sokkal jobban járunk a cikkekkel, hiszen jóval könnyebben visszakereshetőek benne a hasznos információk, mint egy videóban.
A legjobb persze az, ha a tartalom úgy tud hasznos lenni, hogy közben szórakoztatja is az embereket.
Ez azonban ritka.
A kérdés az, hogy miként lehetünk mi a ritka kivétel?
Az alábbiakban ennek járunk utána!
A minőségi tartalommarketing alapelvei
1. Célközönség
Az első és legfontosabb alapelv, hogy mindig, minden esetben a célközönség igényeihez kell szabnunk a tartalmainkat.
Bár a tartalomgyártás motorja a saját kreativitásunk kiélése és a kíváncsiságunk kielégítése kell, hogy legyen – ám ahhoz, hogy az olvasóink/nézőink/hallgatóink is jól érezzék magukat, őket is figyelembe kell vennünk a tartalommarketing stratégia elkészítésekor.
Természetesen legyünk önazonosak és a saját szórakoztatásunk vagy kíváncsiságunk kielégítése végett készítsünk tartalmat, de mindig tartsuk fejben a célközönségünk igényeit is, hiszen ekkor jóval kisebb lesz annak az esélye, hogy a publikálás után csak tücsökciripelést hallunk vissza.
2. Eredetiség
Ahhoz, hogy kiemelkedjünk a mezőnyből, valami egészen újat és egyedit kell adnunk a célközönségnek.
Azonban ez nem azt jelenti, hogy újra fel kell találnunk a kereket, hiszen az ABC-nek is csak 44 betűje van, ahogy a legtöbb recept is ugyanazokból az alapanyagokból épül fel.
Meg kell találnunk azt a kombinációt, amit csak és kizárólag nálunk találnak meg a tartalom fogyasztói.
3. Különböző tartalom formátumok
Ma már rengetegféle tartalom formátum áll rendelkezésre az internet elterjedésének köszönhetően, de a leggyakoribb négy nem más, mint:
- Szöveg
- Kép
- Videó
- Hang
A tartalommarketing stratégia kialakításakor legalább egyet érdemes kiválasztani ezek közül, de a legjobb az, ha ugyanazt a tartalmat akár több formátumban is elkészítjük – így biztosan el fogjuk érni azokat az embereket, akik kíváncsiak a gondolatainkra és akikkel rezonál az üzenetünk.
A tartalom formátum fogja meghatározni azt is, hogy milyen platformra kezdünk el gyártani, hiszen míg a videókat a Youtube-on fogyasztják a legtöbben, addig a podcastokkal az olyan zenemegosztókban találkozhatunk a leggyakrabban, mint például a Spotify. Az írott tartalmat ezzel szemben főleg blogokon fogjuk megtalálni, amelyek általában WordPress-en futnak – így nekünk is ezen érdemes elindulnunk.
4. Adatok
A tartalomgyártás rendszerint üzleti célból történik. A vállalkozások profitorientált szervezetek, amelyek rendszerint más vállalkozásokkal versenyeznek egy szűkös erőforrásért: a fogyasztókért.
Ezért nem csoda, hogy aki tartalmat gyárt, annak hihetetlenül fontos az üzleti elemzés. Még a legkreatívabb tartalomgyártók is adatokra támaszkodnak, amelyek megmondják, hogy mi az ami működik, és mi az ami nem.
Adatok alatt nem csak a lájkokat, megosztásokat vagy kommenteket értjük, hanem az olyan szofisztikáltabb mérőszámokat is, mint:
- Bounce rate
- Exit rate
- Time on Page
Természetesen minden tartalom formátum esetében más-más adatot kell mérnünk, a videóknál például érdemes megnézni, hogy mi az a pont, amikor a legtöbben abbahagyják a fogyasztást – majd kideríteni, hogy vajon mi történik pontosan akkor a videóban?
Nem teljesítette a tartalom a címben ígért követelményeket?
Unalmassá vált a videó?
Kiverte a biztosítékot a célközönségnél?
Ebben rengeteget tudnak segíteni az olyan analitikai szoftverek, mint például a Google Analytics vagy az adott content platform saját analitikája.
Minél inkább adatvezérelt a tartalomgyártásunk, annál gyorsabban fogunk fejlődni, ami érezhető lesz a tartalmunk minőségén is.
5. Marketing
A tartalomgyártásnak a legtöbb esetben konkrét célja van. A leggyakoribb hiba, amit valaki elkövethet, az nem más, mint a mindenfajta stratégiát nélkülöző, robotizált tartalomgyártás.
A content gyártást más néven tartalommarketingnek nevezzük, utalva ezzel a tudatos, célorientált, alaposan megtervezett ügyfélszerzésre.
Egy tartalomnak ugyanis – amellett, hogy hasznos vagy szórakoztató – konvertálnia is kell a látogatót, és tovább kell vinnie a vásárlói úton.
Ehhez első lépésként ki kell találnunk, hogy melyik marketing csatorna lesz a leginkább megfelelő számunkra. Ebben rengeteget segít a korábban említett tartalom formátum is.
A következő lépés az lesz, hogy egy saját, birtokolt csatornára irányítjuk a fogyasztókat, ami jellemzően egy jól működő, minőségi weboldalt jelent a gyakorlatban. Ebben rengeteget tudnak segíteni a különböző WordPress sablonok vagy bővítmények is.
Ez után pedig el kell érnünk, hogy a látogató újra és újra visszatérjen hozzánk. A minőségi, szórakoztató és hasznos tartalom ezt könnyen el tudja érni, de célszerű feliratkoztatni a fogyasztókat.
Ehhez egy CTA-ra (Call-to-Action) lesz szükségünk, ami egyfajta felhívás, hogy a fogyasztó cselekedjen. Mutatunk is egy példát rá!
Amennyiben tetszett a tartalommarketingről szóló cikkünk, és a következő szintre emelnéd a WordPress tudásodat, olvass tovább a blogunkon vagy iratkozz fel hírlevelünkre ahol gyorsan és egyszerűen megtanulhatod helyesen használni az egyik legfontosabb saját erőforrásodat: a weboldaladat!
Cikk szerzője:
Papp Gábor
Online marketing és SEO szakértő
thepitch.hu
