Bevezető
Annak érdekében, hogy meg tudd találni azt a fejlesztőt, akire számítani lehet és minőségi munkát fog adni, érdemes bizonyos információkkal tisztában lenni. Jó ha tudatában vagyunk, mikre kell figyelni és hogyan tudjuk megelőzni a csalódást és anyagi kárt. Érdemes időt rászánni és végigolvasni alábbi részletes írásunk.
1. Határozd meg a célt
Mielőtt még nekiállnánk különféle forrásokból szakembert keresnünk, először saját magunkban kell tisztázni, hogy milyen eredményt is szeretnénk. Ha a célt jól körültudjuk írni, akkor könnyebb dolgunk lesz. Némi kis tervezéssel egész pontosan meg lehet határozni, hogy mit is szeretnénk kérni, ez pedig segít meghatározni a megfelelő tudásszintű fejlesztőt.
Milyen célok lehetnek?
A cél lényegében az, amit el szeretne érni. Általánosságba véve néhány csoportba lehet sorolni a célokat és ezekhez adunk hasznos tanácsokat, információkat alább.
Mindig gondoljuk át a cél(oka)t és tervezzünk előre, gondoljunk a jövőbeli bővíthetőségre, módosításra és fejlesztésre.
1/a. Új weboldal vagy webáruház készítés
Vannak olyan alap kérdések, amiket tisztázni szükséges, mielőtt még fejlesztőt keresnénk, amik meghatározzák a célt, az alkalmazott eszközöket, és számba veszik lehetőségeinket is.
- Mi a honlap célja?
(Információ átadás? Árajánlat kérés, kapcsolat felvétel? Online megjelenés? Szolgáltatás, termék értékesítése, landing page-en? Termék, szolgáltatás népszerűsítése?) - Milyen mértékű tartalom lesz rajta?
(Például lesz szakmai blog vagy csak egy alap céges honlap?) - Milyen referenciákat tudsz felmutatni és milyen formában szeretnéd ezeket tálalni?
(Például kevesebb, de részletes információval ellátott vagy egyszerűbb, de több referenciát bemutató?) - Meg kell határozni, hogy gyorsabb és olcsóbb (kevesebb részletre kiterjedő figyelmet, kisebb tudást/tapasztalatot igénnyel) vagy minőségibb és drágább (apró részletekre is kiterjedő, több tapasztalatot igénylő) munkára van igény.
- Hány termék lesz elérhető az első évben?
(Termékvariációkkal együtt. Például ha van 100 db termék, az kevésnek hangzik. Viszont ha van mindegyiknek 10 variációja, akkor már is közel 1.000 db termékkel kell számolni.) - Milyen mértékű a várható latógatói forgalom?
(Például hány látogató, hány vásárlás várható az első évben átlagosan havi szinten. Lesz-e komolyabb akció, marketing tevékenység, ami hirtelen megnövelné a forgalmat?) - Van-e előre megtervezett kategória struktúra?
(Például logikus-e a termékek csoportosítása és ezek feltétlen szükségesek-e?) - Van-e tervben bármilyen áru összehasonlító, listázós oldallal kapcsolat?
(Például Google Shopping hirdetés, Árukereső vagy eMag, stb.) - Milyen szállítási módok lesznek és azok milyen mélységben?
(Például GLS szállításnál térképes GLS Pont kereső vagy a GLS féle címkenyomtatás) - Milyen fizetési módok szükségesek?
(A célközönséget ismerve milyen fizetés legyen választható? Csak egyféle, vagy több alternatívát is kínáló, mint például OTP Simple Pay és Barion?) - Számlázó program kapcsolat szükséges-e és ha igen, mely rendszerhez?
(Például automatikus számlázás a cél vagy csak a rendelési adatok importálása? CRM-be vagy online számlázóba szükséges a bekötés?) - További funkció lista van-e?
(Például hírlevél, kupon, pontgyűjtés, slider, eltérő akciók, stb.) - Törvényi megfeleltés kinek a feladata lesz?
(Például, webshopra specifikusan: ÁSZF, Visszafizetési információk, mintadokumentum, szükséges tájékoztató e-mail csatolmányok, adatvédelem elfogadás beépítése, stb..)
- Van-e elképzelés a megjelenést, arculatot illetően, illetve van-e már arculati grafikai terv?
- Mit lehet tudni a célközönségről? (Kor, nem, érdeklődés, stb.)
- Ki készíti el az Adatvédelmi nyilatkozatot és a Cookie szabályzatot?
- Milyen marketing eszközök, alkalmazások bekötése szükséges?
- Melyik fél készíti a szerződést, a fejlesztési brief dokumentációt?
1/b. Új funkció hozzáadása, beépítése
- Milyen új funkcióra van szükség konkrétan?
(Pl. Webáruház összekötése számlázó programmal.) - Van-e a fő igényen kívül további funkció igény?
(Pl. kártyás fizetés esetén a számlák automatikusan készüljenek el, előre utalásos rendeléskor díjbekérő legyen kiküldve automatikusan, míg utánvételes vásárlás esetén kézi ellenőrzés után legyen kiküldve a számla.) - Fejlesztőnek szükséges információk összegyűjtése a meglévő honlapról/webshopról.
(Pl. Részletesebben itt olvashat erről.)
1/c. Egy hiba javítása, hibaüzenet megoldása
- Mi a hibaüzenet?
(Pl. Megjelent egy ilyen üzenet: „Warning: Cannot modify header information – headers already sent by„) - Mi a hibajelenség?
(Pl. Kapcsolati űrlap duplán küldi el az üzenetet.) - Mikor figyelhető meg a hiba?
(Pl. A kapcsolati űrlap kitöltése után az oldal ráfrissítésénél.) - Milyen változtatások voltak a hiba előtt?
(Pl. Előző napokban a szerver beállításait a szolgáltató vagy maga a tulajdonos módosította.) - Milyen a helyes működés?
(Pl. A kapcsolati űrlap beküldése csak egy alkalommal történik meg és nem jelenik meg legfelül hibaüzenet.)
1/d. Állandó partner, üzemeltető keresése
- Milyen időszakra keresünk?
(Pl. Meghatározott időre vagy határozatlanra.) - Milyen feladatra keresünk szakembert?
(Pl. Folyamatos tartalom feltöltéshez, vagy rendszeres időközönként új landing page készítéshez, vagy karbantartáshoz, üzemeltetéshez, stb.) - Milyen ismeretekkel rendelkező fejlesztőre lesz szükség?
(A jól körülhatárolt feladatok meghatározzák, hogy milyen ismeretekkel bíró fejlesztőket keresünk.)
2. Fejlesztő szakterülete
Miután meghatároztuk a célt, kezdjük el leszűkíteni, hogy milyen területen jártan fejlesztőre lesz szükségünk. Fontos, hogy jól határozzuk ezt meg, mivel eltérő tapasztalatot, tudást igényelnek egyes területek és ez befolyásolja a munkadíjt is. Az alábbi lista lefelé egyre komplexebb tudást feltételez és ez a felette lévő szint ismereteinek meglétét is magába foglalja. (Például: Frontend fejlesztő tud teljes weboldal is készíteni. A backend fejlesztő (többség) tud frontendet és (biztosan) egész honlapot készíteni. Azonban az egyszerű honlapkészítő, nem fog tudni komolyabb megjelenésbeli vagy funkcióbeli úgynevezett backend hibát kijavítani.)
- Honlapkészítő
Általános ismeretekkel rendelkezik, egyszerűbb honlapokat képes készíteni, egyszerűbb funkciókat bővítménnyel megvalósítani és könnyű, kis megjelenésbeli hibákat javítani. - Frontend fejlesztő
Képes konkrét grafikai tervből (például kész psd-ből) WordPress sablont készíteni és egy komplett oldalt elkészíteni. Képes a honlap megjelenési hibáit javítani, módosítani. - Backend fejlesztő
Képes egyedi funkcióigényeket (amikre nincs bővítmény vagy nem pont az igénynek megfelelő) megvalósítani, külsős rendszerekkel API kapcsolatot készíteni például. - Full-stack fejlesztő
Képes mind frontend, mind backend feladatok elvégzésére és rendelkezik szerver oldali bővebb ismeretekkel.
Nem érdemes ágyúval galambra lőni. Értendő ezalatt, hogy egy apróbb megjelenésbeli hiba javításához nem érdemes egyből full-stack fejlesztőt keresni, mivel az nem lesz olcsó mulatság.
3. Költségkeret és megtérülés meghatározás
Elértünk egy újabb fontos ponthoz. Minden vállalkozás számára fontos, hogy meghatározott költségkereten belül valósítsa meg a céljait. A várható költségek tervezésekor érdemes arra gondolni, hogy az ár és a minőség gyakran együtt járnak. Ismeri biztos, de ha nem, akkor a „Gyorsan, Minőséget, Olcsón” jelige sajnos nem megvalósítható, sosem fog mindhárom egyszerre megvalósulni. Választani kell kettőt, ami az aktuális célhoz mérten a legfontosabb. Amikor meghatározzuk egy projekt keretét, az alábbiakat érdemes végig gondolni, figyelembe venni:
- Jól automatizált megoldás mennyi időt fog nekem és/vagy alkalmazottamnak felszabadítani hosszútávon és ez nekem 6 hónap alatt mennyi költségmegtakarítást eredményez?
- Mi éri meg jelenleg számunkra? Egy olcsó, de kevésbé hatékony honlap, ami feleannyiba került, és 6 hónap alatt, mondjuk 10 új ügyfelet, partnert hoz a szolgáltatásomnak. Vagy egy kétszer annyiba kerülő honlap, ami 20 új ügyfelet is képes hozni ugyanazon 6 hónap alatt. A honlap árán való 50-os% spórolás vagy a 10 új ügyféltől származó profit (és referencia munka értéke, kapcsolati tőke bővülése) lenne-e számunkra a jobb megtérülés?
- Olcsóbb, gyorsabban összerakott oldalra van szükség és inkább elvállaljuk a rizikót, hogy esetleg egy hivatali szerv bírságolható hibát (pl. törvényi hiányosság) találjon az oldalunkon. Vagy egy tapasztaltabb és ezáltal magasabb díjazású fejlesztő munkájára van igény, akinél kisebb eséllyel fog hivatali szerv hibát találni és akinél nem lehet olyan eset, hogy illegálisan letöltött bővítmény, sablon legyen az átadott munkában.
- Érdemes kalkulálni az esetlegesen felmerülő bővítmény és sablon árával is.
Árajánlat kéréskor részletes ajánlatot kérjünk, mely elemekre bontja és könnyen azonosíthatóvá teszi az egyes tételeket. Továbbá, amennyiben nincs jelölve, az egyes prémium kiegészítők licensz jogaira kérdezzünk rá írásban.
- Egy komoly fejlesztő a munka végeztével is elérhető marad és igény esetén a megrendelő rendelkezésére áll, ellátja néhány tanáccsal, hogy miként lehet hatékonyabb a weboldal használata. Továbbá garanciát is vállal munkája működőképességére, hiba esetén pedig gyorsan tud reagálni. Egy kevésbé tapasztalt személy nem feltétlenül tud garanciát vállalni és számára a javítás hosszú időt vehet igénybe, ezt is érdemes számításba venni. Ráadásul lehet, hogy a kevésbé tapasztaltak díjat kérnek a saját munkájukból eredő hiba javításért is.
Számoljunk a megtérüléssel! Így már is jobban fogjuk tudni felmérni, hogy a fizetendő díjak arányosak-e számunkra. A megtérülés értéke lehet akár felszabaduló idő, akár profit többlet, mindkettőt előre számszerűsíthetjük.
4. Árajánlatkérés
Miután meghatároztuk a célt, tudjuk milyen tudású fejlesztőre lesz szükségünk, s tisztában vagyunk a cél költségkeretével és megtérülésével, lehet árajánlatokat kérni. Sajnos az 1., 2. és 3. lépést nem tudjuk kihagyni, mivel ezen összegyűjtött információkra szükség lesz mind.
Kitől kérjünk árajánlatot?
Amennyiben minél jobban szeretnénk a saját időnkkel spórolni és minél jobb fejlesztő partnert választani, érdemes átgondolni, hogy milyen partnert keresünk. És ennek megfelelően több helyről érdemes árajánlatot kérni. Gondolunk itt kifejezetten például marketing ügynökségre, komoly fejlesztő cégre, tapasztalt senior egyéni vállalkozóra vagy junior honlapkészítőre.
Kitől kérjünk árajánlatot?
- Ha fizetett hirdetés útján értesültünk egy cégről vagy fejlesztőről az még nem jelenti feltétlenül a minőségi munkavégzés garanciáját, ezt érdemes szem előtt tartanunk. Ettől még érdekes összehasonlítási alapot szolgálhat a tőlük származó árajánlat.
- Kérdezzük meg azon ismerősünk, partnerünk, akinek szemmel láthatóan jó honlapja van, hogy ki készítette és mi a véleménye a készítőről. Így gyűjtsünk több elérhetőséget.
- Ki tehetjük közösségi oldalak (Facebook, Linkedin) szakmai csoportjaiba a lehetőséget, hogy fejlesztőt, ügynökséget keresünk. Célszerű minél több információt mellékelni. Ezekben a csoportokban többféle válaszra számíthatunk, amikből értékes következtetéseket lehet levonni, akár tervezési hibákra derülhet fény vagy a várható reális árakról kaphatunk gyorsan és kvázi ingyen többféle információt. Ne ijedjünk meg tehát a negatív hangvételű kommentektől.
- Freelancer kereső oldalakra feltehetjük az igényünk és várhatjuk a jelentkezőket.
Milyen szempontok alapján válasszunk?
Keressünk rá az illető nevére és nézzünk kicsit utána a hírnevének, alaposan vizsgáljuk át a saját honlapját, hogy milyen annak a minősége, sebessége, mennyire könnyű használni asztali gépen és mobilon. Szokás mondani a suszter (cipész) cipője mindig lukas. Nem helytálló így gondolkodni, mert egy honlapkészítéssel foglalkozó szakembernek a saját honlapja az elsődleges fő referenciája.
Az árajánlat mellé mindig kérjünk referenciákat, lehetőleg az általunk megkívánt feladathoz hasonlókat. Nézzük meg ezeket, véleményezzük és ezeket jegyezzük fel.
Nézzünk utána, hogy milyen felületeken, hány szakmai cikket publikál és keressünk további olyan forrásokat, amik alátámasztják a fejlesztő a hozzáértését, tapasztalatát.
Ne féljünk attól, hogy a referenciaként megjelölt weboldal, webáruház tulajdonosát felhívjuk és megkérjük telefonban, hogy véleményezze pár mondatban, miként gondol vissza az együttműködésükre, továbbá ez mikor volt időben. Vegyük azt is számításba, hogy nem lehet minden ügyfél elégedett. Ha 10 referencia tulajdonosból 9 elégedetten nyilatkozik és csak 1 hoz fel problémákat, még nem biztos, hogy a fejlesztővel volt az esetben a gond. Esetleg kérdezzünk rá a fejlesztőnél is, hogy annál a munkánál szerinte mi volt a gond. Így nagyon hatékonyan ki tudjuk szűrni a nem megfelelő személyeket.
Mi szerepeljen az árajánlatkérésben?
Érdemes egy dokumentumban összegezni a fejlesztőnek fontos információkat, melyek leginkább az alábbiakból állnak össze:
- Mi a cél, minél pontosabban körbeírva.
- Lépésről lépésre leírva az elvárt működés. (A brief dokumentáció alapja ez.)
- Ha láttunk egy számunkra részben vagy egészben tetsző megoldást egy weboldalon, akkor írjuk meg annak az elérhetőségét a fejlesztőnek. Valamint azt, hogy mely részek tetszetek, milyen ötlet merült fel a kiegészítésére, testreszabásra.
- Kérdezzük meg a fejlesztőt, Ő milyen megoldást ajánlana.
- Van-e elkészítési határidő, ha igen, adjuk meg.
- Kérdezzünk rá a kezdés időpontjára is.
- Mindig jelezzük, hogy részletes, elemekre lebontott árajánlatot szeretnénk kérni.
- Mindig kérjünk az árajánlat mellé referenciát, amit tudunk ellenőrizni.
- Kérdezzünk rá, hogy az árajánlatban szereplő összegre tud-e árgaranciát adni, hogy nem fog emelkedni?
Ha szeretnénk saját magunk számára könnyíteni az ajánlatok összehasonlítását, akkor csatoljunk egy olyan dokumentumot, excel táblázatot, amibe a fejlesztő megadhatja az ajánlatát. Így ezen excel fájlok egy táblázatba összesíthetőek és jól átláthatóak.
Mikre érdemes még figyelni?
Olyan részletekre is érdemes figyelni, hogy az árajánlat kéréskor és összegzéskor, mint:
- Mennyi idő alatt reagál és jelentkezik, ír választ.
- Visszakérdez-e a fejlesztő, kér-e pontosabb információkat.
- Ajánl-e valami többlet értéket a cél eléréséhez és amit ajánl, az valóban értékes-e és elősegíti a cél megvalósítását.
Az árajánlatok beérkezése és összegzése után, érdemes egyet aludni a végső döntés előtt. Érdemes továbbá a 3 legesélyesebb fejlesztőtől, vállalkozástól további információkat kérni és egy személyes találkozót egyeztetni velük. Ezt követően lehetséges jól megalapozott, megnyugtató döntést hozni.
Az etikára is ügyeljünk; ha már kiválasztottuk a nyertest, a többi ajánlatot adó fejlesztőt tájékoztassuk arról, hogy nem szükséges a saját idejükbe betervezni a projektet. Választásunkat sem indokolni nem kell feléjük, és a nyertes megnevezésére sem kötelezhetnek.
5. Szerződés kötés, dokumentumok
Ez egy száraz, de nélkülönözhetetlen elem. Mivel sok kérdés szokott felmerülni, így inkább kérdés – válasz elrendezésben adunk információt.
Nem feltétlen szükséges. Jelenleg érvényes magyar törvények szerint 200.000 Ft összegig elegendő a szóbeli szerződés. Azonban több érv is szólhat kisebb összegnél is az írott szerződés mellett, például az, hogy az írott forma egy biztosabb ellenőrzési alap az elkészült munka átvételekor. Az esetek többségében elég 1 részletes szerződésmintát megterveznünk közösen egy jogban járatos szakértővel. Ezt követően csak apróbb módosításokkal kell az adott projekt igényeihez igazítani.
Igazából mindkét fél egyaránt készítheti. A tapasztaltabb fejlesztők általában rendelkeznek egy megfelelő szerződésmintával, mellyel el tudják készíteni az adott feladathoz igazított szerződést.
- Mindkét fél fontosabb adatait:
- Cégadatok (cégnév, adószám, székhely)
- Elérhetőségek (kapcsolattartó/megbízott személy neve, e-mail címe, postai és telefonos elérhetősége)
- Bankszámlaszám (mindkét fél számla száma ajánlott esetleges visszatérítésre is gondolván)
- A megbízás tárgya: mi az elvégzendő feladat.
- A díj és annak fizetési módja, határideje, feltétele. Az összeg módosulhat-e vagy fix.
- Elkészítési határidő: Meddig kell elkészüljön és átadásra kerüljön a megbízás tárgya.
- Felek jogai és kötelezettségei.
- A felek visszajelzési, válaszadási határideje: Meddig kötelező válaszolni, visszajelezni a másik fél a felmerülő kérdésre, észrevételre.
- Másodlagos kapcsolattartó személy elérhetőségei.
- Garancia (szavatosság vagy jótállás).
- Információs támogatási időszakról szóló részletek, feltételek.
- További feltételek.
Minden szerződés mellékleteként vagy különálló dokumentumként szükség lesz az esetek 99%-ban titoktartási kötelezettség vállalására. Ezen dokumentum nélkül egy NAIH ellenőrzés során bírságolás lehet a végeredmény.
Mikor nem szükséges? Amennyiben a megbízás, feladat elvégzéséhez szükséges hozzáféréssel a fejlesztő nem tud hozzáférni a látogatók, regisztrált tagok, vásárlók személyes adataihoz.
Például: Amennyiben webáruházunk van és adminisztrátori hozzáférést kell adnunk a fejlesztőnek, előbb muszáj a titoktartást rögzíteni, mivel adminisztrátorként hozzáfér a rendelésekhez és regisztrált tagok adataihoz, továbbá a webáruház értékesítési statisztikájához.
Törvényileg a kisebb összegű megbízásoknál nem szükséges írott szerződés. Ugyanakkor a szerződés minket is véd, ezt tartsuk szem előtt. Jelentősebb összegű megbízás esetében, az írott szerződés elhagyása, nagy kockázattal jár, mert megnöveli annak az esélyét, hogy olyan partnernek fizessünk, aki nem végzi el jól a munkát, ezt nem is hajlandó javítani, vagy egyáltalán nem is ad át semmilyen oldalt.
- Szerződést elolvasás és értelmezés nélkül SOHA ne írjunk alá.
- Ügyeljünk, hogy a szerződés mindkét felet (megrendelőt és szolgáltatót) egyaránt, arányosan védje.
- Komoly tételű szerződésnél kérjük jogász, ügyvéd véleményét a szerződésről, mielőtt aláírnánk.
6. Együttműködés, közös munka
Miután a megfelelő, mindét felet egyaránt védő szerződés megkötésre került, elkezdődik a közös munka. Itt nem úgy kell érteni, hogy egymás mellett ülve halad a két fél. Nem is úgy, hogy „majd szól, ha kész a munka”. Ezek nem fognak jó eredményt adni.
Mire törekedjünk?
Legjobb az, ha mindkét fél törekszik a rendszeres kommunikációra, egyeztetésre időről időre. Éppen ezért ajánlott mérföldköveket kijelölni és (projekt bonyolultságától, méretétől függően) hetente legalább egy alkalommal megnézni a haladást. Ez remek alkalom arra, hogy mindkét fél feltegye és megválaszolja egymásnak a kérdéseket, ezzel nő az egymásba vetett bizalom, és csökken a félreértésekből keletkező, alapvetően elkerülhető plusz munkavégzések számra, ideje.
Arra is törekedjünk, hogy a felmerülő kérdéseket mindig írásban tegyük fel és válaszoljuk meg. A telefonos egyeztetés kisebb, sürgős részeknél még rendben van, de fontos információkat mindig írott formában rögzítsünk, akár egy rövid összegzés a telefonhívásról, amit mindkét fél megkap. Ez fogja biztosítani ugyanis a munka átadásakor az ellenőrizés alapját.
7. Munka átvétele, tesztelés
Mielőtt átvesszük az elkészült munkát és lezárjuk az együttműködést, mindenképpen érdemes meggyőződnünk arról, hogy az igényeknek – a szerződésben és brief dokumentációban rögzítetteknek – megfelelően néz ki és működik a megrendelt munka. Ezeket érdemes többször tesztelni, kipróbálni.
Lényegében véve minden funkciót, amire igényünk volt és ami szerepel a brief dokumentumban. Azt kell megnéznünk, hogy az elérni kívánt célt el tudja látni hibaüzenet, lassulás vagy egyéb problémák nélkül. Ha a kívánt weboldal célja a kapcsolat űrlapon át érdeklődők gyűjtése, akkor annak a tesztelése. Webáruház esetén a rendelés beküldése, kártyás fizetés és így tovább.
Játszuk el a célcsoport egy tipikus személyét, legyünk látogatók! Kattintsuk végig a honlap összes linkjét, minden oldalon található gombokat, a menüt, küldjünk érdeklődést a kapcsolat űrlappal, nézzük végig a képgalériát.
Majd újra ugyan ezt végezzük el:
- tableten
- mobilokon (egy régebbin és egy újabban, ha tudunk)
- laptopon
- egy másik számítógépen
A projekt készítése során két, vagy három olyan pont is van, ahol érdemes tesztelni.
- Amikor elkészült a funkció: Biztosan olyan logika mentén működik, mint az a szerződésben, brief dokumentációban van. (Teszt szerveren, teszt környezetben.)
- Amikor a megjelenés, tartalomfeltöltés elkészül: Úgy néz-e ki, mint a grafikai terven szerepel, jól jelenik-e meg. (Teszt szerveren, teszt környezetben.)
- Éles indítás előtt: Egy ismételt ellenőrzés, hogy meggyőződjünk a végső állapot működéséről. (Éles szerveren, közvetlen az indítás előtt.)
8. Támogatás, Garancia (jótállás, szavatosság)
Az, hogy egy weboldal, webshop vagy egy fejlesztés elkészül és működőképesen átvettük, egy dolog. Ez sajnos azonban nem garantálja, hogy mindig jól fog működni, különböző frissítések után is. Ezért célszerű a jövőre is gondolni, mi lesz, ha valami probléma jön elő.
A garancia (szavatosság, jótállás) kérdése
A weboldalak esetében néha nehéz meghatározni, hogy itt egy termékről vagy szolgáltatásról beszélünk-e. Érdemes arra figyelni, hogy a szerződésbe miként kerül ez megfogalmazásra, mivel eltérő ezek jogi kötelezettsége.
Ezért is fontos az éles környezetben (ahol a jövőben futni fog a honlap) való közös tesztelés a megrendelő és a fejlesztő által is. Amennyiben átadáskor a megrendelő aláírja, hogy nincs hiba, (anélkül, hogy erről meggyőződött volna) akkor utána hiába próbálja bebizonyítani később, hogy mégsem működik, mert azzal, hogy átvette az oldalt egyúttal jogilag elismerte, hogy az átadás pillanatában működött.
Érdemes a szerződésben jó előre meghatározni, hogy az elkészült fejlesztés után mire vállaljon a fejlesztő garanciát és mennyi ideig. A garancia vállalás feltételeit is rögzíteni kell, hogy egyértelmű legyen mely hibák keletkezését köteles további díj késére nélkül javítani, de tudomásul kell venni, hogy mindenre nem adható garancia.
A támogatás, support
Egy újabb pont, amit a kész munka átadása utánra vonatkozik, és amit érdemes szerződésbe foglalni, ezzel is előre kiszűrve a nem megbízható „fejlesztőket”.
Mi is az a támogatás, support és mi tartozik bele? Lényegében az tartozik hozzá, hogy az elkészült munka átadása után a projektet, weboldalt érintő kérdéseket megválaszolja a fejlesztő. Segítse a megrendelőt, hogy minél jobban ki tudja használni a honlap lehetőségeit, esetlegesen tanácsokkal lássa el. Lényegében a honlap használatában támogatja a megrendelőt a fejlesztő.
Kötelezően bele kell tartozzon a honlap használatához szükséges leírások, esetleg oktatás biztosítása. (Például egyes tartalmakat miként lehet feltölteni megadott helyre, amennyiben ez nem a WordPress gyári megoldásával lehetséges.)
Mi az ami nem tartozik bele? Az alap WordPress használatának ismertetése. (Erre van hivatalos ingyenes anyag itt.) Nem tartozik bele továbbá a megrendelő módosítása által létrejövő hibák javítása, a tartalmak feltöltése, a WordPress core, bővítmények és sablon frissítése, harmadik fél által okozott hiba javítása. Ezeken kívül még sok egyedi helyzet sorolható ide. Ezeket is a szerződésnek kell rögzítenie.
Összegzés
Amennyiben webshop, weboldal készítésére szeretnénk megbízást adni, vagy akár hibajavításra, saját érdekünk megfelelő időt szánni arra, hogy megrendelés előtt alaposan tájékozódjunk. Egyfelől arról kit fogunk megbízni, másfelől arról milyen díjszabás várható racionálisan a minőségi munkára, harmadrészt, hogy milyen feltételeket érdemes kikötni a szerződésbe és, hogy csak hivatalos szerződéskötés után bízzon meg akár céget, akár egyéni vállalkozót.
Ezek nélkül rendkívül sok rizikót vállal a megrendelő, amely több szintű anyagi károkat okozhat számára – fejlesztésre kifizetett összeg, várt forgalomból származó profit, saját vagy beosztottak ráfordított munkaidejének díjai – , és mindemellett azt is, hogy indokolatlanul bizalmatlan lesz a valódi szakemberekkel szemben is, akikkel ezért nehezebb lesz az együttműködése.
